Thursday, January 29, 2009

kulturallis antiajanlo_antikulturalis ajanlo

szerdan meghivasos mozi a FROST/NIXON c. filmre. nem kapna sok pontot. majd csutortok este hazai palya, tanceloadas a trafoban Vicky Shick - Fekete Hedvig ket rovidebb darabja. szandekosan nem a remekmu szot hasznaltam. holnap azert meg megnezheto. ket nap, ket paros, ket ‘illik, de ha nem muszaj, akkor minek is?’ kulturprogram. (mintha sajtoszoveg lenne…) jon a hetvege. szombat estere ismet maga fele hajlik a szent keze koncert masodik otthonomban, Karim Ziad, aztan meg Tilos ize a bp jazz klubban, vasarnap meg a horror aru nv koncert a hajon…opcionalisak.

<><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><>>< 

Posted by at 23:35:38 | Permalink | Comments (1) »

Wednesday, January 28, 2009

4 honap utan eloszor jutott eszembe

ma reggel 6:38-kor, amikor nem tudtam visszaaludni, papucsban kicsoszogtam a hideg lepcsohazba, kikramliztam a beepitett meroora szekrenyt es leolvastam a fogyasztasmero allasat. mivel 2 napja kiegett az izzo az emeleten, a mobilom kijelzojenek fenyet hasznaltam vilagitasnak. a meroallast sarga papirra rogzitettem piros tollal. visszaterve a lakasba tarcsaztam az ELMU szamat es beolvastam. a gephang kozolte, hogy helytelen az altalam beutott szam, mert kevesebb, mint legutobb. ujra kicsoszogtam a lepcsohazba, es valoban, kihagytam egy nullat.

Posted by at 21:59:03 | Permalink | Comments (2)

Tuesday, January 27, 2009

4. szerda

az ev negyedik szerdaja van ma. ugyanolyan nap, mint a tobbi. nem dob fel kulonosebben semmi, nem veszi el a kedvem kulonesebben semmi. kisse arrogans vagyok. azt hiszem tegnap este indult az arrogancia nalam - ezt persze most tobben megcafolnak. egy darabig ultem a gep elott es virtualisan baratkoztam rokonokkal, baratokkal, kollegakkal, aki eppen akart velem betut cserelni. az egesz napos fejfajas azonban hamar elvette a kedvem a monitor eles fenyetol. kitisztitottam a hal-lakot, beszeltem hozzajuk, aztattam a kezem az akvariumban, piszkaltam oket. bar meg hazaertemkor kedvem lett volna sutni valamit, ekkora mar elment a kedvem gyakorlatilag mindentol. kis koromlakkozas, nema csend… mar zenet sem hallgattam csak alltam a szoba kozepen. aztan ugy dontottem levetkozom es elszivok egy szal cigit. meztelenul alltam a tukor elott es figyeltem az arcomat. a kezdodo rancokat, a faradt szemeket, az elhasznalt arcbort es ahogy lassan egyre vereresebbek a szemek a hosszu, vekony homlokhorpaszto blaztol. meglatszik rajtam, hogy nem sportolok, hogy nem iszom eleg folyadekot es ha nem is veszesen, de az is, hogy kozeleg a magikus eletkor. a mosdoba hamuztam es mielott kidobtam, vizet engedtem a csikkre. az egesz annyira keservesen hetkoznapi volt, hogy beleszerettem ebbe a 2 percbe. gondoltam arra, hogy akkor most lefekszem, magamhoz nyulok es aztan alszom egy jot, de ehelyett megmostam a fogam, pizsamat huztam, olvastam 2-3 oldalt, majd elaludtam egy pandamackoval a fejem alatt.

Posted by at 14:58:32 | Permalink | Comments (1) »

Wednesday, January 14, 2009

vol_2_kozelebb a valosaghoz

harmadik napja vagyok bezarva a lakasban. sajat magamat zartam be, ez mondjuk meg a szolidabb verzioja a szobafogsagnak. egyszer talan eljon az ideje masnak is. vasarnap indult nyakmerevseggel, majd rajottem, hogy a nyirokmirigyeim fajnak es persze a mandulaim. mint ket izzo ustokos, dobog a torkomban a ket voros, krateres tunemeny. hosszu evek alatt, orvosok tucatjai akartak megfosztani tolok. valoszinuleg nem veletlenul maradtak megis a heylukon ezek a szerencsetlen, elhasznalt, tulhajszolt erett meggyek, a reszeim. nemi elragadtatottsagot felfedezve a hangomban, megkeresem a visszautat a nyers valosagba, a nyers husu mandulakhoz, amik akkorara duzzadtak a torkomban, hogy levegot sem kapok. tortent is egyszer jo par eve, hasonlo tuneteket produlkalva, a fulladas hataran, bevittek az ambulanciara. na es akkor a zseni orvos mit adott?! strepsilst. mezeset vagy citromosat is lehet kapni. ott ultem (a kelletenel jobban) dulledt szemekkel, a fulladas egyik igen impozans velejarojaval es nem hittem el, hogy ezt komolyan gondolja. na de terjunk vissza a bagyadt hetfo hajnalra, amikor izzadtam csoszogtam ki az eloszobaba, kerestem egy salat es talan egy kicsit szorosabban kotottem a nyakamra, mint azt egy torokfajos tette volna. reggel felkelve, elso utam a mosdotalca fele vezetett. nem csalodtam, a kopet veres volt. jol van, akkor inkabb visszafekszem, gondoltam. kora delutan megerkezett a haziorvos. meghallgatott, belapatolt a szamba es azt mondta: nehez megallapitani, hogy bakterium vagy virus, de azert mindenkeppen felirok egy antibiotikumot. a tudohang tiszta, nagy gond nem lesz. melyen a szemebe neztem es azt mondtam. nem fogom bevenni azokat a szarokat. nem leptem meg, mondta nyugodtan tovabb, irta a kovetkezo receptet. ha igazan teatralis akarok lenni az orra elott tepen cafatokra a cetlijeit. ez meg nem ment, majd legkozelebb. azt kell mondjam eltelt azota 3 nap es nem valtozott sokat a helyzet, mar a redonyt sem huzom fel, sapkaban es salban ulok a gep elott es dolgozom, mintha nem is itt lennek. ulok, mert fekve fulladok. ulok es nem tudok aludni. a halaknak teremtek nappalt neonnal, majd ejszakat, ha ugy akarom. a padlo minden negyzetcentimeteren papirlapok hevernek, a konyhaban a foldon is mosatlan, a szennyestol nem lehet becsukni a furdo ajtajat.ki kellett dobjam a levendulat, mert kirohadt a cserepbol. nyilvan az ember nem maradhat igy orokre, ugye…
Posted by at 21:17:24 | Permalink | Comments (3)

Friday, January 9, 2009

a veletlenek elkerulik sajat magukat

na meg engem is.
Posted by at 21:21:23 | Permalink | Comments (2)

Sunday, January 4, 2009

that bikini look much too tight for you

a remelt lendulet nelkul estem neki az uj evnek. eltekintve az elso nap bizonytalansagaitol es ketsegeitol, azt kell mondjam, hogy nincs okom panaszra. az elmult 3 nap mukodott, rendben lement fennakadasok nelkul. volt ez is az is.
az elso idei munkanapot is letudtam penteken. majd egesz meglepo fordulatot vett a nap es az amugy utalt idotoltesre (idofecserlesre) adtam a fejem, felbuzdulva a ‘nagy’ learazasakon, Sz-szel elmentunk vasarolni. mivel azert megsem sullyedhetunk rogton tul melyre, inkabb maradtunk a belvaros nagy setaloutcajanal es tomott, tobbszintes uzleteinel. a - ki tudja, hogy 3, 4 vagy 5 szintes - Z betus monstrum minden noi ruhazatokkal telehanyt emeletet bejarva, bepreselodtunk a probafulkekbe. racsodalkozva testi adottsagainkra, izzadtan, kisse talan feszulten, de a tavozas idejet erezve mindenkeppen felszabadultan, elhuztuk a belunket. meg sort keritettunk egy masik helyre is, ahol mar nekem is volt egy kis sikerelmenyem. jellemzo modon megvettem egy ruhat, ami talan csipoben egy szammal kisebb, de egesz egyszeruen nem volt turelmem visszamenni, meretet keresni belole, ujraprobalni. megvettem. egy uj szurke ruhaval inditottam az evet. isteni szurke, kotott, feszes - a sehogysem jo klasszikus esete, nyilvan hordani sem fogom kiegeszitessel. aztan persze a szokott helyre keveredtunk, mar-mar magatol visz oda a lab. egy ev kihagyas utan megittam az elso kavet (tejeset, nem voltam eleg bator). akkor menjunk moziba, hisz az M nevu mozi igen kozel, olyan egyszeru es elegans megoldas atsetalni. ezt megtettunk es elegansan ki is setaltunk, mert a jegyek elfogytak. valami egeszen megmagyarazhatatlan okbol visszakanyarodtunk a szokott helyre, elmeseltunk a kudarcot es elindultunk vacsorazni a szerajba. aztan persz O nevu mozira gondoltunk es el is mentunk es meg is neztuk az (nem tudom megjegyezni a cimet es most is a mozijegyet kell megneznem) Egeto bizonyitek c. filmet. az ejszaka szintelen, szagtalan, s egy ido utan hangtalan volt.
szombaton csaladi osszejovetel unokaocsem 20. szuletesnapja alkalmabol, etelhegyek, tortahalmok.malacoztunk is, nagynenem novere jovoltabol. malacformaju turos sutemenyeket sutott, de csak 10 darabot, (a letszam pedig 14 volt+1 kutya, de a keszito kiesett, na meg az unokaocsem is), minden malachoz tartozott egy jokivansag, amihez pedig egy szam. az unnepelt kiosztotta a szamokat, aztan kihuzta oket egy kalapbol es mindenki kapott egy malacot es hozza egy jokivansagot. mar kezdtem unni. a vegen a 10 malac es 10 jokivansag gazdara talalt, aki kimaradt az edesapam es en voltam. szammal a kezemben vartam is meg nem is, hogy kapok valami kozhelyes jokivansagot (legtobbszor hidegrazast kapok az ilyen jatekoktol, de valoszinuleg az ujevi nyugalom miatt nem tettem kellemetlen es banto megjegyzeseket a tavoli nemisrokonoknak a hulye jatekra). mindenesetre azert nagynenem Zs novere ( az ezoteria, az asztrologia, a termeszetgyogyaszat es mi ki tudja minek a nagy mestere) a kezembe levo szamra a kovetkezoket mondta nekem: a befejezettseg szama ez, a teljessege, egy szakasz lezarasat jelenti, igazan jo evkezdo szam ez. a szuletesnapom 2 szamat osszeadva is ezt kapjuk, meg a szuletesem evet osszeadva is. 9. valami uj kezdodik, nagyon uj. 2009. oruljek. ok, akkor orulok - mondtam. hazafele en vezettem, mert apam koccintgatott eleget. a HEVig elvittuk nagynenem I nevu edesanyjat, aki alig fert be az elso ulesre. betuszkoltunk, majd kirangattuk. a fagyos csillaghegyi megallobol csikorgo kerekekkel kanyarodtam vissza iranyba. este mujeg (isteni, azota izomlaz), aztan megvendegeltem korcsolyatarsaim egy egyszeru tesztavacsoraval, na meg az ujevi lencsemaradekot is feletettem veluk (megjegyzem istenien sikerult. kuldtem belole anyam 94 eves nagybatyjanak, aki annyira suket, hogy nem hallotta, hogy en kuldom neki, de megkoszonte, majd hozzatette, hogy ettol jol fel lehet fuvodni - hat igaz, ami igaz, lencse) majd kis kimozdulas, de csak szolidan. kesobb mikor Sz is megerekezett, elvetodtunk a szokott helyre, ahol gyakorlatilag elaludtam a szekben. haza atfagyva, ujra csend, de mas, mint elozo este, szagokat, illatokat is erzek, talan tegnaprol.
klasszikus alvos-evos-alvos vasarnap kis cirkusszal megspekelve a masik helyen, ahol minden egyes nap megfordulok.

Posted by at 16:41:20 | Permalink | No Comments »