L es MMIX

filmajánló:

Monsieur Ibrahim és a Korán virágai (2003)
Monsieur Ibrahim et les fleurs du Coran, 2003)

Rendező
François Dupeyron

Szereplő
Omar Sharif
Pierre Boulanger
Isabelle Renauld
Isabelle Adjani

Alberto Moravia: A megvetés

Riccardo Molteni, a becsvágyó drámaíró, hogy feleségének biztosítsa a kényelmes polgári jólétet, s megteremtse irodalmi munkásságához az anyagi függetlenséget, irodalmi bérmunkára vállalkozik: filmforgatókönyveket ír egy sikeres és gazdag producernek. Imádott felesége azonban - s éppen a kecsegtető jólét küszöbén - fokozatosan elhidegül tőle. Miért változott felesége szenvedélyes szerelme közönnyé, megvetéssé? Riccardo lázasan gyötrődve keresi az okot, mígnem egy drámai jelentesorban minden megvilágosul előtte.

Moravia ezúttal is alaptémáját, a férfi és nő viszonyának ideiglenességét, a tartós kapcsolatra való képtelenséget ábrázolja, pontos lélekrajzzal mutatva be, hogyan támadnak apró repedések a mindennapi élet, a szokások felszínén, miképpen romlanak meg az elemi állapotukban tiszta érzések, s mint válik két ember kapcsolatában tragikussá mindaz, ami korábban feloldódhatott a szerelemben. A történet csupa drámai feszültség, valósággal sodorja az olvasót a végkifejlet felé.

Ismail Kadare: Az Álmok Palotája

A Franciaországba emigrált világhírű albán író - akárcsak az Ulpius-ház gondozásában megjelent előző két könyvében, a Kettétört áprilisban és A háromlyukú hídban - most is a bennünket körülvevő realista, hétköznapi világot szövi át - a szó szoros értelmében - szürrealista álommá. Az Álmok Palotája a diktatúrák működési mechanizmusának könyörtelen leleplezése, nem véletlen hát, hogy megjelenésekor hazájában rögtön évekre betiltották. A történelmi parabolában ősi regék, mitikus idők emlékei keverednek kafkai víziókkal, s a végletekig fokozott parancsuralmi rendszer ördögi modellje tárul elénk, melyben a birodalmi gépezet észrevétlen bedarál mindenkit, a jó szándékúakat, a naívakat, az ártatlanokat egyaránt. Mark-Alem, a regény főszereplője azt hiszi, hogy ezen a helyen majd szép csendesen meghúzhatja magát, ámde ő mga is a gátlástalan manipulációk áldozatául esik.

Kadare szinte minden regényének középpontjában az albániai és balkáni regék és mítoszok állnak, általában ezekből vezeti le vagy ezekkel állítja párhuzamba az albán történelem egyes korszakait. Gyakran történelmi parabolákba rejtve, előszeretettel foglalkozik a kommunista diktatúra időszakával.

A számtalan irodalmi díjjal jutalmazott és többször is Nobel-díjra jelölt albán írót az európai irodalom vezető alakjai közé sorolják.